Be kell vallanom, sokszor előfordul, hogy nehezen tudok dönteni fontos kérdésekben. Már az egyetemen is problémát okozott, amikor ki kellett választanom, vajon nyelvészetre vagy irodalomtudományra fogok-e inkább specializálódni. Nem mintha nem vonzott volna egyik lehetőség sem – pont ellenkezőleg. Amint az egyik lehetőség mellett döntöttem, rögtön elkezdett hiányozni az elvetett másik. Bár néha még szeretett csoporttársaim sem értették a rajongásomat (és azzal fenyegettek, ha megint A-ra írom a beadandót, kötelezően fizetek az osztályunkban mindenkinek egy korsó sört az óra után), engem ugyanannyira hozott lázba a nyelvtörténet és a tővégi magánhangzók eltűnése, mint Ady Endre és az a pillanat, amikor az egyik Múzeum-körúti antikvárium polcáról, a létra legmagasabb fokán ágaskodva leemelhettem a Nyugat első négy évfolyamának eredeti (szürkéskék borítóban, ou yeah!) egybekötött gyűjteményét. (Az a pár kiló vers és novella ugyan pár másodpercre szó szerint megingatta az egyensúlyomat, de az “országomat egy lóért” szállóigét én ott és akkor úgy értelmeztem: “irodalmat akár egy lábtörésért is cserébe.”
Épp ezért van az is, hogy most sem tudom egy tömör és velős mondatban meghatározni, mivel is foglalkozom. Olvasok és írok, felfedezek, utazom és beszámolok róla, nem mellesleg pedig egyedi dizájnékszereket készítek, és még tanítom is, te hogyan fogj hozzá.
A sok különböző (bár a fejemben egymást tökéletesen kiegészítő) tevékenység azt igényli, hogy a különböző projektjeimhez önálló, csak a konkrét témával foglalkozó weboldalat is indítsak.
És mielőtt elindítottam őket, természetesen mindegyik esetében fölmerült a kérdés: milyen nyelven csináljam?
Ha még a témádat keresed, ezeket a bejegyzéseket érdemes elolvasnod. Ha már megtaláltad, mivel szeretnél foglalkozni (Bár ez még valószínűleg tovább csiszolódik, ha már élesben dolgozol rajta.), és tudatosan vetted számba a lehetőségeket, már biztosan feltetted magadnak azt a kérdést is, hogy mit szeretnél elérni a blogoddal. Amennyiben a saját, esetleg a szűk ismeretségi köröd szórakoztatására íródik, nincs különösebb okod arra, hogy megfelelj bármiféle elvárásnak, szabálynak, hiszen az az egyetlen cél, hogy jól érezd magad a blogolástól, ami egyenesen terápiás célokat is szolgálhat, hiszen kisikíthatod magadból bele a nagyvilágba, mi bánt. (Szándékosan nem azt írtam, hogy az elsődleges cél, hiszen ez egy másfajta babérokra törő blog esetében is lényeges szempont – ahogyan azt a Sikeres bloggerről szóló bejegyzésben is megbeszéltük.)
Az első komoly feladat tehát mindenképpen az, hogy megvizsgáljuk, mi pontosan a célunk a blog létrehozásával. Ki az, akit meg akarunk szólítani, és amennyiben üzleti céljaink is vannak, akkor a saját országunkban (ill. a saját nyelvünket beszélők körében) vagy globális szinten szeretnénk potenciális vásárlókat, partnereket szerezni.
Bár az első gondolatunk valószínűleg az, hogy amennyiben magabiztosan beszélünk angolul, nem sok értelme van magyarul blogolni. Ha számba vesszük azt, hogy egyedül a wordpress.com-on futó blogoknak havonta 345 millió látogatója van 2.5 milliárd oldalmegjelenítéssel, meggyőzően hangzik az a lehetőség, hogy mi is ennek a népes tábornak kínáljunk olvasási (és tanulási, szórakozási stb.) lehetőséget.
A csábító számadatok ellenére azonban mégsem biztos, hogy az angol nyelv a helyes választás. Jó néhány érv szól amellett is, hogy az anyanyelvünkön vezessük a virtuális naplónkat még akkor is, ha a potenciális olvasók száma (ha figyelembe vesszük a demográfiai tényezőket és az érdeklődési körök megoszlását is) legföljebb egy közepes méretű amerikai nagyváros lakosságával egyenlő.
Több komoly érv szól amellett is, hogy magyarul blogoljunk:
Természetesen sok esetben az angol nyelv a jó megoldás:
“Hiszem, hogy az idegen nyelven való írás segítette a fantáziámat. Van valami felszabadító abban, ha olyan nyelvet használsz, amit nem uralsz teljes mértékben. Könnyebb úgy alkotni egy teljesen új világot, ha a szavak nem ugyanazok, amelyek gyermekkorodban körülvettek és amikkel a szeretteidhez szólsz a mindennapok során. A tudat, hogy a karakterek és a helyek a regényemből ugyan a héber nyelvhez/kultúrához kötődnek, az angol által mégis egy teljes mértékben általam kitalált fantáziavilágban találtam magam, ahol bármi megtörténhet, ami a történet körülményei között elhihető.”
Számtalan egyéb érv szól mindkét lehetőség mellett és ellen is. Bármelyik utat is találjuk járhatóbbnak, abban biztosak lehetünk, hogy egy sikeres, valódi értékeket és tudásanyagot közvetítő, hosszútávon is sok olvasót megszólító blog felépítése és karbantartása nem könnyű menet.
De kitartással és állandó tanulással biztosan sikerülni fog!
Hamarosan várlak vissza a mai bejegyzéssel induló “Nyelvi kérdés” kategória címszó alá tartozó cikksorozat további részeivel.
További szép és sikeres napot mindenkinek!
Üdv: Erika
Forrás: itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a Blogokról.Neked. Facebook oldalát! Hasznos információk, motiváció és támogatás vár.
Valamint lépj be Facebook csoportunkba is, ahol a bloggerek beszélgetnek, ötletelnek, segítenek egymásnak, tanulnak, fejlődnek, és együtt fejlesztik a blogokat!
