A következő fontos kérdés: milyen nyelven vágjak bele?

Be kell vallanom, sokszor előfordul, hogy nehezen tudok dönteni fontos kérdésekben. Már az egyetemen is problémát okozott, amikor ki kellett választanom, vajon nyelvészetre vagy irodalomtudományra fogok-e inkább specializálódni. Nem mintha nem vonzott volna egyik lehetőség sem – pont ellenkezőleg. Amint az egyik lehetőség mellett döntöttem, rögtön elkezdett hiányozni az elvetett másik. Bár néha még szeretett csoporttársaim sem értették a rajongásomat (és azzal fenyegettek, ha megint A-ra írom a beadandót, kötelezően fizetek az osztályunkban mindenkinek egy korsó sört az óra után), engem ugyanannyira hozott lázba a nyelvtörténet és a tővégi magánhangzók eltűnése, mint Ady Endre és az a pillanat, amikor az egyik Múzeum-körúti antikvárium polcáról, a létra legmagasabb fokán ágaskodva leemelhettem a Nyugat első négy évfolyamának eredeti (szürkéskék borítóban, ou yeah!) egybekötött gyűjteményét. (Az a pár kiló vers és novella ugyan pár másodpercre szó szerint megingatta az egyensúlyomat, de az “országomat egy lóért” szállóigét én ott és akkor úgy értelmeztem: “irodalmat akár egy lábtörésért is cserébe.”

Épp ezért van az is, hogy most sem tudom egy tömör és velős mondatban meghatározni, mivel is foglalkozom. Olvasok és írok, felfedezek, utazom és beszámolok róla, nem mellesleg pedig egyedi dizájnékszereket készítek, és még tanítom is, te hogyan fogj hozzá.

A sok különböző (bár a fejemben egymást tökéletesen kiegészítő) tevékenység azt igényli, hogy a különböző projektjeimhez önálló, csak a konkrét témával foglalkozó weboldalat is indítsak.

És mielőtt elindítottam őket, természetesen mindegyik esetében fölmerült a kérdés: milyen nyelven csináljam?

Ha még a témádat keresed, ezeket a bejegyzéseket érdemes elolvasnod. Ha már megtaláltad, mivel szeretnél foglalkozni (Bár ez még valószínűleg tovább csiszolódik, ha már élesben dolgozol rajta.), és tudatosan vetted számba a lehetőségeket, már biztosan feltetted magadnak azt a kérdést is, hogy mit szeretnél elérni a blogoddal. Amennyiben a saját, esetleg a szűk ismeretségi köröd szórakoztatására íródik, nincs különösebb okod arra, hogy megfelelj bármiféle elvárásnak, szabálynak, hiszen az az egyetlen cél, hogy jól érezd magad a blogolástól, ami egyenesen terápiás célokat is szolgálhat, hiszen kisikíthatod magadból bele a nagyvilágba, mi bánt. (Szándékosan nem azt írtam, hogy az elsődleges cél, hiszen ez egy másfajta babérokra törő blog esetében is lényeges szempont – ahogyan azt a Sikeres bloggerről szóló bejegyzésben is megbeszéltük.)

Az első komoly feladat tehát  mindenképpen az, hogy megvizsgáljuk, mi pontosan a célunk a blog létrehozásával. Ki az, akit meg akarunk szólítani, és amennyiben üzleti céljaink is vannak, akkor a saját országunkban (ill. a saját nyelvünket beszélők körében) vagy globális szinten szeretnénk potenciális vásárlókat, partnereket szerezni.

Bár az első gondolatunk valószínűleg az, hogy amennyiben magabiztosan beszélünk angolul, nem sok értelme van magyarul blogolni. Ha számba vesszük azt, hogy egyedül a wordpress.com-on futó blogoknak havonta 345 millió látogatója van 2.5 milliárd oldalmegjelenítéssel, meggyőzően hangzik az a lehetőség, hogy mi is ennek a népes tábornak kínáljunk olvasási (és tanulási, szórakozási stb.) lehetőséget. 

A csábító számadatok ellenére azonban mégsem biztos, hogy az angol nyelv a helyes választás. Jó néhány érv szól amellett is, hogy az anyanyelvünkön vezessük a virtuális naplónkat még akkor is, ha a potenciális olvasók száma (ha figyelembe vesszük a demográfiai tényezőket és az érdeklődési körök megoszlását is) legföljebb egy közepes méretű amerikai nagyváros lakosságával egyenlő. 

Több komoly érv szól amellett is, hogy magyarul blogoljunk:

• Hacsak nem beszélünk és írunk valóban professzionális szinten angolul, a saját anyanyelvünkön biztosan jobban ki tudjuk fejezni magunkat. Érezzük és értjük az árnyalatnyi különbségeket, gazdagabb a szókincsünk, nagyobb eséllyel gyártunk poénokat, ha épp az kell. 

• Kisebb ugyan a lehetséges olvasók száma, de tény, hogy sokkal kevesebb konkurens projekttel kell megküzdenünk és lépést tartanunk (sőt, lépéselőnyben lennünk!). Angol nyelven számottevően keményebben kell dolgozni pl. azért (és ez idő- és pénzbeli befektetést is jelent egyúttal), hogy a keresők találatai között az első helyekre tornázzuk fel az oldalunkat, és professzionális, megbízható, véleményalakító megmondóemberként tartsanak számon a témánk szakértői között.

• Ami az angol hálón már lerágott csont, megeshet, hogy a magyar blogok világában még újdonságnak számít. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden nagy ötlet külföldről származik, ám sok az olyan problémakör, amelyet angol nyelven már a végtelenségig kivesézett végtelen számú blogger és weboldal, de magyar viszonylatban még mindig bőven tudunk újat mondani.

• Ha az írásból bevételre is számítunk, fontos az, hogy egy jó alapos kutatás után listát készítsünk arról, milyen szervezetekkel, cégekkel, illetve más bloggerekkel szeretnénk együttműködni. Ha ezek a potenciális partnerek a magyar piacot célozzák meg, valószínűleg általad is ezen a nyelven szeretnének majd eljutni a vásárlóikhoz. 

• Bloggerként könnyű azt hinni, hogy tevékenységünk és lehetőségeink 100 %-osan az internetre korlátozódnak. Megesik, hogy másra sajnos nincsen lehetőség (A Blogokról.Neked. csapata például három különböző helyszínről szól hozzád, és ezek közül egyik sem található Magyarországon.), de nagy kár lenne kihagyni a kínálkozó alkalmakat arra, hogy pl. a témánkat érintő bloggertalálkozón vegyünk részt, egy konferencián képezzük magunkat tovább, vagy személyesen látogassuk meg azokat a szervezeteket, amelyekkel szeretnénk felvenni a kapcsolatot.

•  Ha magyarul vezetjük a blogunkat, célszerű a domainnevet is ehhez igazítani. Ideális esetben nemcsak a .hu végződés utal arra, hogy milyen illetőségű az oldal, hanem maga a név is – hiszen így lesz igazán könnyen megjegyezhető azok számára is, akik nem beszélnek idegen nyelven. És szögezzük le, nagy kár lenne őket eleve kiszorítani az alakuló olvasóbázisunkból. Mivel az angol háló mára már reménytelenül túltelített, nem kis erőfeszítést jelent megtalálni azt a domaint, ami frappáns, elsőre beleég az emlékezetbe, megfelelően képviseli a márkánk szellemiségét (Bloggerként is márkát építünk – még ha magunkat is próbáljuk eladni.), és még csak nem is foglalt. Magyar nyelven ez mérföldekkel könnyebb feladat.

Természetesen sok esetben az angol nyelv a jó megoldás:

• Ugyanezt az érvet már olvashattad a magyar nyelv mellett szóló indokok között is, de most szeretném még egyszer megismételni: az angol nyelvű háló egészen más léptékű, mint a magyar. Több az olvasó és több a releváns tartalmat kínáló író is. Az, hogy ez pozitívum vagy negatívum-e az esetedben, teljes mértékben az általad választott témától és attól függ, mit szeretnél elérni.

• Ha olyan terméket próbálsz eladni vagy olyan szolgáltatás kínálsz, aminek globális szinten is komoly esélye van labdába rúgni, érdemes nagyot álmodni, és világszinten megcélozni a piacot. Erre pedig az az egyetlen lehetőség, ha angolul szólsz az olvasóidhoz.

• Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a blogolás magányos vágta. Ez azonban még abban az esetben sem igaz, ha nincsenek társszerzőid egyenesen a blogodon. A vendégposztok, együttműködések, érdekes interjúk (Amelyek azon kívül, hogy sokkal élvezetesebbé teszik a munkádat, még jelentős látogatószámot is generálnak.) előfeltétele, hogy létezzenek kooperációra érdemes partnerek az adott blogszférán belül. És valljuk be, erre egyértelműen angolul van nagyobb esély, különösen, ha egy erősen specifikus témával foglalkozol.

• Shani Boianjiu izraeli írónő így vall arról, hogy miért választotta anyanyelve, a héber helyett az angolt nagy sikerű könyve, a “The People of Forever Are Not Afraid” (irodalmi igényesség nélkül magyarra fordítva nagyjából annyit tesz a cím: “A végtelenség/öröklét emberei sosem félnek”):

  “Hiszem, hogy az idegen nyelven való írás segítette a fantáziámat. Van valami felszabadító abban, ha olyan nyelvet használsz, amit nem uralsz teljes mértékben. Könnyebb úgy alkotni egy teljesen új világot, ha a szavak nem ugyanazok, amelyek gyermekkorodban körülvettek és amikkel a szeretteidhez szólsz a mindennapok során. A tudat, hogy a karakterek és a helyek a regényemből ugyan a héber nyelvhez/kultúrához kötődnek, az angol által mégis egy teljes mértékben általam kitalált fantáziavilágban találtam magam, ahol bármi megtörténhet, ami a történet körülményei között elhihető.”

Számtalan egyéb érv szól mindkét lehetőség mellett és ellen is. Bármelyik utat is találjuk járhatóbbnak, abban biztosak lehetünk, hogy egy sikeres, valódi értékeket és tudásanyagot közvetítő, hosszútávon is sok olvasót megszólító blog felépítése és karbantartása nem könnyű menet.

De kitartással és állandó tanulással biztosan sikerülni fog!

Hamarosan várlak vissza a mai bejegyzéssel induló “Nyelvi kérdés” kategória címszó alá tartozó cikksorozat további részeivel. 

További szép és sikeres napot mindenkinek!
Üdv: Erika

Forrás: itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a Blogokról.Neked. Facebook oldalát! Hasznos információk, motiváció és támogatás vár.

Valamint lépj be Facebook csoportunkba is, ahol a bloggerek beszélgetnek, ötletelnek, segítenek egymásnak, tanulnak, fejlődnek, és együtt fejlesztik a blogokat!